Ha elhagysz, veled mehetek? [Jesse]

Posts : 72 Join date : 2009. Aug. 27. Age : 32

Épp amikor kezdtem megszokni a tegnapot, hát nem eljött a mai nap?!

Vasárnap reggel.
Apró fénysugarak törnek be a szobámba, a sötétítőfüggönyön keresztül. Ez mint egy jelként szolgál agyamnak arra, hogy itt lenne az ideje felkelni. Szemhéjaim fáradtan nyílnak fel. Kikászálódok a bordó takaró alól. Bárcsak soha ne ébredtem volna fel!
Az éjjeliszekrényen lévő telefonomért nyúlok amin láthatóan villog egy kis üzenet jelecske. Jesse az. Hevesen dobogó szívvel olvasom végig az üzenetét.
- Óh... -
Finoman megvonom vállamat az SMS-re, majd a telefont visszateszem eredeti helyére. Kiszállva az ágyból magamra kapom bordó, selyem hálóingemet s a fürdőszoba felé veszem az irányt. Ott megmosom az arcomat, és elvégzem szokásos dolgaimat.

A reggeli.
Ez az a művelet amit minden reggel kihagynék az életemből. A főzés. Rettentően utálok főzni, főleg akkor ha tudom, hogy ezt gyorsabban és olcsóbban is meglehetne oldani. Csak egy telefonomba kerülne az egész és már röppenne is valami fincsi reggeli a város egyik nagyon elit étterméből. De semmi szükségem plusz kilókra, így is elég sokat szenvedek a konditeremben.
Magam elé veszek egy serpenyőt, s pár darab tojást. A rántotta mindig is a kedvenceim közé tartozott. Míg a reggeli elvan magával addig a kávéval foglalkozom. A tegnap este kicsit ütősre sikerült, a fejem úgy lüktet mintha rögtön szét akarna esni.
- Jó reggelt! Nekem is csinálsz valami reggelit? -
Ijedtemben majdnem eldobom a kezemben tartott bögrét mikor meghallom magam mögül öcsém hangját. A fenének kell ekkora ház, azt se hallom meg ha egy elefánt elkezd ugrálni. Összerezzenve fordulok meg Alex felé.
- Ha akarod... -
Újra megvonom a vállamat. Eszemben sincs bevallani Alexnek, hogy egy csepp kedvem sincs megcsinálni még az ő reggelijét is.
- Amúgy sietek, mert a Rómeó és Júliát próbáljuk. És én lettem Benvolio. -
Meséli nagy büszkén miközben lehuppan az asztalhoz, táskáját feldobva rá.
- Óh, az nagyon jó! Ügyes vagy. Ha anya most látna biztosan büszke lenne rád. -
Simítom meg drága öcsikém fejét.

A család.
Hiányoznak mind a ketten, de azért Hanna néni is nagyon aranyos. Bár, ő alig van itthon szóval inkább én látom el magunkat. 17 évesen olyan lettem mint egy családanya. Alex gyorsan befalja reggelijét, és már siet is a garázsba autójához, hogy elindulhasson az iskolába. Büszke vagyok az öcsémre. Örülök, hogy neki végre sikerült valamit elérnie.
Miután én is befejeztem a reggelizést elmosogatom az edényeket. De ekkor valaki csönget...

Admin Posts : 101 Join date : 2009. Aug. 27. Age : 33

Ha száz szivárvány fut az égen át, de csak fekete-fehér…

Lynn lakás. Nem gyakran járok ide.
Alapvetően nem gyakran járok át másokhoz csak úgy, mert minek, de ha van valami akkor oké… Buli, gond, családi meghívás… De tanulni meg dumálni nem lakásokba járunk. Én például kifejezetten szeretem a Central Parkot vagy a Moliére Cafét, de nem egyszer találkoztam már valakivel a sportközpontban. Vendégséggel az a bajom, hogy ott a másik mozog otthonosan, én meg vendég vagyok, úgyhogy még vissza is kell fognom magam és viselkednem kell. Szóval nem vagyok annyira vendégség párti.

Bár Amberéknél nem olyan a vendégség, mint máshol. Itt nincsen soha szülő vagy személyzet, akiknek meg kéne felelni, hogy a Lynn család véleménye jó legyen Callahanéktől. Itt csak Amberly van és Alex. Na meg akkora ez a ház, hogy nem nagyon találkozik az ember mással. Ettől független nem gyakran jövök ide.
Kint van a semmi közepén egy cseszett nagy épület. Mennyivel jobb lenne, ha bent lakna ez a lány is a városban egy elit apartman lakásban, mint minden rendes new yorki… Akkor könnyebb lenne eljutni hozzá, meg az ember kevésbé érezné magát IKEA katalógusban, mikor meglátogatja. Túl nagy ez a ház és túl nagy benne a rend az én ízlésemnek. Sosem fogom megérteni, hogy Amberly miért él itt. Szörnyű érzés lehet egy ekkora üres lakás.

Mindenesetre itt él, úgyhogy most én is itt vagyok, mivel hozzá jöttem. Kellemetlen egy helyzet, az tény.

Mit mondjon az ember fia a lánybarátjának, ha az beleszeret, de ő nem viszonozza az érzéseit?

Legelőször is egy egyértelmű nemet, aztán a többin még van ideje agyalni. Úgyhogy én is így tettem tegnap, aztán meg agyaltam. De semmi értelmesre nem jutottam. Nem szeretném elveszíteni egy jó barátomat. De nem akarok tőle többet, mint barátság.
Hogyan oldható meg ez a helyzet? Nehezen.

Attól én még most becsöngetek.

Aztán várok, hogy Amber vagy Alex ajtót nyisson. Pedig az ember várná, hogy egy ekkora házban van házvezető, aki kinyissa az ajtót, ha valaki érkezik. De nincs, a Lynn gyerekek még a reggelit is maguknak készítik el. Az ember el se hinné, hogy annyi pénzük van, amennyi, hogyha csak az életüket nézné. Főznek, mosogatnak és Amberly motorral jár. Motorral!
Oké, én is odavagyok a sportkocsikért és meg van a jogsim, de azért én még mindig a taxit és a sofőrt részesítem előnyben. Lusta, elkényeseztetett, gazdag kis K vagyok. Nem tagadom.

Sok minden megoldható a pénzzel, az élet kényelmesebb, ha gazdag vagy, de vannak olyan kényelmetlen helyzeteket, amiket nem tudsz még pénzzel se kikerülni. Például ez a mostani.

Kényelmetlenül állok az ajtó előtt, amit végül Amberly kinyit.

- Szia –köszönök, mint mindig, de aztán megtorpanok. Adjak neki puszit vagy ne adjak? Ez bonyolultabb, mint egy volt barátnő. Ott se könnyű kitalálni, hogy mikor tartunk ott, hogy megint mehet a puszi, ölelgetés, bizalmaskodás. De egy barát megbántásától jobban tart az ember. Mi van ha sebeket tép fel az a puszi?
Úgyhogy végül megtartom magamnak a puszit és várom, hogy történjen valami.

Ez Amberly lakása. Itt ő a műsorvezető.

Posts : 72 Join date : 2009. Aug. 27. Age : 32

Épp amikor kezdtem megszokni a tegnapot, hát nem eljött a mai nap?!

Csing.
Meghallom a bejárati ajtó csengőjét, mire a szívem rögtön heves kalapálásba kezd. Helyére teszem a törlőkendőt és a nappalin át az előszobába sétálok egyenesen az ajtóhoz. Kicsit megtorpanva előtte elsimítok egy kósza ráncot bordó selyemhálóingemen.
- Szia! -
Köszöntöm hatalmas mosolyommal arcomon a fiút. Első ránézésre kipihentnek és egy kicsit feszültnek látszik. Vagy csak kényelmetlenül érzi magát? Elvégre a Lynn házban nincs aki megmondja, hogyan kell viselkedni. Nem értem a fiút.

- Gyere be! Hogy vagy? -
Egyszerre két dolgot is teszek. Beinvitálom a fiút a hatalmas lakásba minek következtében Barber, a kis beagle kutya elkezd boldogan ugrándozni Jesse körül. Rejtély, de valamiért a kiskutya nagyon szereti a fiút. Lecsitítva a kutyust beljebb sétálunk a nappaliba, hogy ott aztán kényelmesebben tudjunk beszélgetni.
- Reggeliztél már? Esetleg egy kávét? -
Mondhatnám azt is, hogy mindent tudok a fiúról, így az sem titok, hogy nagyon szeret kávézni.

Ha nem kér semmit akkor lehuppanok vele szemben az egyik fotelbe, s onnan szemlélem a fiút. Kíváncsian várom, hogy mivel fog előhozakodni. A tegnapi kis SMS-ezés nem tett jót kicsiny szívecskémnek, s ezt szerintem ő is nagyon jól tudja. Jesse sosem érzett így, s szerinte badarság volna egy ilyen kis dolog miatt felrúgni egy ilyen jó barátságot. Szerintem azonban bele kéne vágni valami új dologba. Elvégre nem mindennap lesz szerelmes az ember lánya. Az ilyen alkalmakat meg kell ragadni.
- Mondjad, hallgatlak. -
Úgy terveztem, hogy megvárom amíg a fiú szóhoz jut de végtére is nem azért van itt, hogy csak üljünk egymással szemben kukán. Beszélni szeretett volna velem.

- Amúgy Alex nemrég ment el. Nem találkoztál vele? -

Admin Posts : 101 Join date : 2009. Aug. 27. Age : 33

Ha száz szivárvány fut az égen át, de csak fekete-fehér…

Barber.
Szeretem ezt a kutyát és ő is rajong értem. Legalábbis a viselkedéséből eddig ezt sikerült levonnom. Mindig jön és körbeugrál, körbeugat… Még szerencse, hogy a megjelölésem eddig még nem jutott az eszébe, de hát, ami késik nem múlik…
- Szia Barber – simogatom meg a kutya buksiját, majd már lépek is beljebb, hogy Amberly becsukhassa utánam a bejárati ajtót.

Említettem már, hogy Amber még hálóingben van?
Szólhatott volna, hogy pizsama buli van és jöjjek én is alvóruhában. Biztos néztek volna, hogy ha egy szál nadrágban sétálok le a lakásunktól a taxihoz, majd autózom végig a várost a Lynn házhoz. Meg azért Amber arcára is kiült volna a döbbenet, amikor ajtót nyit nekem.
Igaz, hogy látott már egy jó párszor alsónadrágban, hála az előadások hátterében zajló villám öltözéseknek, és én is láttam már egy jó párszor őt fehérneműben, de azért ez így mégiscsak más lett volna.
Ezért is meglepő, hogy mikor tudja, hogy átjövök, elfelejt felöltözni. Pedig még egy SMS-t is írtam neki, mikor már a közelben jártam. Tényleg ennyire nagy kérés lenne egy rendes ruha?

Vagy ennyire fel akar szedni?

Őt mindenesetre nem zavarja a tény, hogy nincs rendesen felöltözve. Leültet a kanapéra és várja, hogy beszéljek.
Remek. Lehet, hogy ki kellett volna találnom több oldalas nyitóbeszédet az idefele vezető úton? Lehet. De én inkább elnézelődtem ott ültömben, ki az ablakon a sokat látott város színeiben és embereiben gyönyörködve. Reméltem, hogy majd képes leszek improvizálni valami ide illőt és frappánsat. Tény, hogy jó a beszélőkém, de most teljesen cserbenhagyott. Úgyhogy kénytelen vagyok gondolkodni, agyalni, hogy mit is mondjak.

- Alex-szel? Nem, elkerülhettük egymást. Pedig már régen láttam a srácot, néha össze kéne futnom vele. Majd megkeresem hétfőn a suliban. Mond neki, hogy üdvözlöm és keresem – legalább egy kis csendtörés. Na meg tényleg régen beszéltem a fiatalabb Lynnel, pedig jóban vagyunk ám. Tényleg!
Az embernek amúgy is kutya kötelessége jóban lennie a táncpartnerével és annak családjával, mert úgy könnyebben működnek a dolgok. De nekem ez nem okozott nagy feladatot. Amberrel már jó ideje jóban voltam, az öccse meg tényleg jó fej.
Bár azért az kérdéses, hogy még mindig Amberly-e a táncpartnerem...

- Amber – kezdem és töröm meg ezúttal én a feszült csendet – Fog ez menni? Hogy továbbra is partnerek maradjunk? Mert cserélhetünk párt, ha kényelmetlen a dolog. Például Shane-ékkel. Ők úgy sincsenek annyira összenőve – igen ez egy fontos kérdés. Nem akarom, hogy kellemetlen legyen neki. A tánc azért mégiscsak szoros fizikai kapcsolattal jár, amely csak tovább növelheti a vonzalom mértékét és további darabokra törheti a lányka szívét. Azt meg nem szeretném. Attól félek már így is túl sok darabra törtem…

Nekem mindenesetre nem kellemetlen. A döntés Amberlyé.

» As You like it (Jesse)
» Jesse Callahan
» Life should be that simple ~ Jesse & Mandy ~
» The situation is hopeless but not serious. (Jesse Callahan)