cinderella story [Trish]

Posts : 72 Join date : 2009. Aug. 27. Age : 32

Mindenki jó valamire. Ha másra nem, hát elrettentő példának.

Szombat este
Hol is lehetne egy ilyen rosszcsont lány szombat este nyolc órakor? Természetesen mint mindig most is a 104-ben. Pontosabban még nem vagyok ott, hiszen a motor nem magától indul be s, nem magától ér oda a bulizós hely elé. A motoron ülve kicsit előregörnyedve nézem az utat bukósisakkal a fejemen. Nem szeretném ha elkalandoznának a gondolataim. Elég egy rossz pillanat és csak a múlt árnya vagyok. Túl fiatal vagyok még a halálhoz!

Leparkolom az ezüst motort a szokásos helyen, s biccentek egyet a biztonsági őrnek. Itt már úgy ismernek mintha a 104 királynője lennék. Csak korona nélkül. Végig se kell várnom míg sorra kerülök, egyszerűen kinyitják előttem az ajtót. Igazán fenségesen érzem magamat.

Odabent most is tombol a sok fiatal, üvölt a zene, a DJ pedig a szokásos helyén áll. Első pillantásom a táncparkett közepére téved. Nincs túl sok kedvem a tánchoz, főleg nem a mai eset után. Igaz, hogy Jesse nem ejtett le de ez a veszekedésnek tűnő valami köztünk rámnyomta a bélyegét.
Így hát táncolás helyett most az italos pult felé veszem az irányt. Rákönyökölök, mire a pultos szinte rögtön észrevesz.
- Szia, Amber! Hogy vagy mindig? -
Mondtam már, hogy itt mindenkit ismerek? Nem? Akkor most mondom. James-re szegezem kék lélektükreimet, s kicsit megvonom a vállamat. De csak enyhén.
- Jól... vagyis inkább fogjuk rá, hogy jól. Volt egy- két apróbb botlásom. -
Vissza nem kérdezek, elvégre a fiúnak annyi dolga van, hogy csuda. Így is alig tud válaszolni a mondandómra.
- A szokásosat? -
Felteszi a kérdést amire már régóta vártam.
- Nem. Most inkább valami erősebbet kérek. -
Felelem teljes egyszerűséggel hangomban. Igaz, hogy még 18 éves se vagyok de kit izgat ez most? Ennyi pénzzel akárkit megvehetek akit csak akarok. Tényleg, ez nem is olyan rossz ötlet.

Magamhoz veszem italomat, majd hátat fordítok a pultnak. Egyenlőre semmi érdekes arcot nem látok itt magamon kívül. S remélhetőleg egy ismerős arc sem fog felbukkanni, főleg nem Charlotte. Hozzá most tényleg nem lenne semmi kedvem. Így hát csak várok, hátha valakiben lesz annyi, hogy megszólít.
Nyugi, most nem vadászok, csak ismerkedek.

Posts : 33 Join date : 2009. Aug. 28. Age : 33

“Live For Today...Plan For Tomorrow...Party Tonight..!!!”

Ki kell engednem a gőzt…
Oké, szóval, ha a Moliére kávézó nem is a szívem csücske, azért a 104-be előszeretettel járok. Pont úgy, mint minden normális tinédzser. Arra meg kifejezetten szívesen emlékszem vissza, amikor először jöttem ide bulizni. Hány éves lehettem? Azt hiszem, olyan 15. Szüleimre- szokás szerint – dühös voltam. Nem is gondolkoztam, hogy mit miért, csak ellógtam otthonról. Valahol a szívem mélyén reméltem, hogy ha bajba kerülök, megszegem a szabályokat, akkor talán felhívom magamra a figyelmet. Még a szobafogság is hívogatónak hangzott. Persze nem lett belőle semmi. Pár pohár Martini után a biztonságiak segítettek be egy taxiba. Anyámék meg szóra sem méltatták az egészet. De már nem számít…

Csak egy fontos dolog van, hogy kibulizzam magamból a feszültséget!

Amikor belépek a szórakozóhelyre, úgy érzem, mintha egy másik világba csöppennék. A zene szinte széthasítja a dobhártyámat, de nem zavar. Nekem zene bármikor, bárhol és bármilyen formában jöhet. Nem mondhatja senki, hogy válogatós vagyok. Tekintetemet a DJ-re szegezem. Próbálom eldönteni, hogy ismerem-e, de nem sikerül. Ugyanúgy néz ki, mint a többi DJ. Egyik kezével a fülhallgatót szorítja a fülére, a másikkal meg kever, miközben persze a keverőpult fölé görnyed. Nem baj, jól csinálja, amit csinál. Addig nem számít, hogy ismerős-e vagy sem.
Próbálom átverekedni magam a tomboló tömegen, kisebb nagyobb sikerrel. Valakinek a könyöke bordán vág, mire felszisszenek. Vetek egy kritikus pillantást a körülöttem állókra. Nem titok, hogy nem vagyok egy táncművész, de azért ennél még én is jobban táncolok. Legalább eltalálom a ritmust.

Viszont ha csak jól akarják érezni magukat, akkor tök mindegy. Meg ki tudja, hogy hány pohár (vagy esetleg üveg) alkohol van már bennük.

Nagy nehezen elérek a pulthoz, és szerencsémre még egy bárszék is üresen áll. Kihasználva a helyzetet gyorsan elfoglalom. Elegánsan keresztbevetem lábaimat, és igyekszem, hogy miniszoknyám semmivel se mutasson többet, mint hivatott. Egy laza mozdulattal hátradobom barna hajzuhatagom, majd a bárpultosra mosolygok.
- Mit hozhatok? – kérdezi készségesen.
- Egy Tequila Sunrise-t – közlöm, majd megint megcsillantom tipikus amerikai mosolyom.
Amíg várok, addig a szememmel a környéket pásztázom. Elég hamar kiszúrok egy helyes pasit, de egyet pislogok és már csak hűlt helyét bámulom. Mindig is tudtam, hogy az emberfajnak ezek a speciális egyedei varázslatra képesek, ha menekülésre kerül a sor… na de ez mindenen túltesz. Még csak szemezni sem volt időm vele.

A szemem sarkából észlelem, hogy mellettem valaki hasonló célokkal pásztázza a táncteret. Ő is vadászik. Ráemelem a tekintetem, és végigmérem. Ébenfekete haja beleolvad a terem homályába, de kék szemei csak úgy csillognak. Ahogy elnézem, nem sokkal magasabb, mint én és még nagyon karcsú is. Egy poharat tart a kezében, de még azon is látszik, hogy előkelő családból származik.

Megfogom a saját poharam, majd elindulok az irányába. Ketten együtt hátha könnyebben megy a vadászat.

» Trish Walberton
» Never get too close to the end of the line [Trish]
» Why you standing on the wall? [Trish]
» Music changes the world [Trish]
» So here's a story from A to Z - Gyorslinkek